2013-ban jelent meg a KATA és rögtön rendkívül népszerű lett bizonyos körökben, nem véletlenül. Ez az adózás egyik legegyszerűbb módja önmagában, főállású vállalkozóként egyértelműen nincs ennél kevesebb gonddal és adminisztrációval járó adózási forma. Nem véletlen, hogy 2020-ra már több mint 360.000-en „katáztak” hazánkban. 2013-ban óriási változásokat hozott a munkapiacon a KATA (rengetegen kerültek be munkavállalóként a statisztikákba, több szektor is kifehéredett ennek köszönhetőn), amikor többek között az EVA-t (egyszerűsített vállalkozó adó) váltotta fel (az EVA adózás megszűnt 2020. január 1-jével). Nemzetközi, régiós kitekintésben azonban a KATA nem nagyon egyedi, hasonló konstrukciókat találunk többek között Romániában, Csehországban és Szlovákiában is.
Miért van több százezer KATA adózó?
Elég hívogatónak tűnik, hogy havi 50.000 Ft (egyébként van lehetőség 75.000 Ft befizetésére is és főállás mellett 25.000 Ft-ba kerül vállalkozásunk fenntartása) ellenében „rendben vagyunk” az állammal, sőt, ennek már része az egészségügyi biztosítás is (tehát 2021-ben ebből rögtön „lejön” 8000 Ft) és még havi akár 1 millió forint bevételünk is lehet, nem kell több adót fizetnünk.
A konstrukció annyiból elég szokatlan, hogy (hacsak nem GYED-en vagyunk például) a havi 50.000 Ft-ot akkor is ki kell fizetni, ha semmilyen bevételünk nincs vagy csak 5, 10, 20, 40 stb. ezer forint, tehát mínuszba is mehetünk. Havi 100 – 150.000-es jövedelemmel a havi 50.000 Ft-os adózás nem tűnik túl kedvezőnek, mivel tényleg egyáltalán nem az. De havi fél milliónál az adó mindössze 10%-os, havi 1 milliónál csak 5%-os, ez már a (rendkívül alacsony) társasági adónak is alig több, mint a fele, nem is beszélve arról, hogy céges formában milyen további összegeket kell fizetni, ha hozzá akarunk jutni vállalkozásunk pénzéhez.
És amellett, hogy a KATA adózás hívogató a munkavállalók számára, a munkáltatók számára is az volt az utóbbi években: igen sokan valójában alkalmazottként dolgoztak, de hivatalosan KATA vállalkozóként számláztak be egy cégbe: ezt a 2021-es változtatások nehezebbé tették.
És mi az, amiről kevés szó esik a KATA kapcsán?
A havi 50.000 Ft befizetése és jó esetben egy átlagnál akár jóval magasabb fizetés abba a (teljesen hamis) hitbe ringathatja az adózót, hogy mögötte ugyanúgy egy erős szociális háló van kifeszítve, mint az alkalmazottak esetében.
A valóság ettől igencsak távol áll: a KATA összegek után a táppénz, a CSED, a GYED és később a nyugdíj is rendkívül alacsony, mondhatni nevetséges. 40 éves KATA munkaviszony (50.000 Ft befizetésével) kevesebb mint 42.000 Ft nyugdíjat eredményezne!
Hogyan lehet bebiztosítani magunkat KATA-s vállalkozóként?
A KATA arról szól, hogy jóval több pénzt kapunk a kezünkbe, mint alkalmazottként (500.000 Ft-os szuperbruttó bérnél a kézhez kapott nettó bér kb. 320.000 Ft, míg KATA-s vállalkozóként 450.000 Ft, ez több mint 40%-kal magasabb!), azonban magunkról kell gondoskodnunk.
KATA-s vállalkozóként így nem tehetjük meg, hogy nem gondolkodunk előre, a nyugdíjunkra. A Kata nyugdíj magában szinte semmire nem elég, így érdemes elgondolkodni, mi a legmegfelelőbb módja idős korunk pénzügyi bebiztosításának. Ez lehet lakásvásárlás (és kiadás), befektetés, állampapír, de katásként is van lehetőség nyugdíj előtakarékosságok igénybevételére is. Ha van befizetett személyi jövedelemadónk (SZJA-nk), akkor az adókedvezményt is igénybe vehetjük, de ha nincs, akkor még mindig lehet nyugdíjbiztosítást kötni. Ez utóbbinak az a módja, hogy egy olyan ember legyen a szerződő, akiben megbízunk és mi legyünk a kedvezményezett. Így ennek az ismerősünknek az adója nem a központi költségvetést, hanem a mi befektetésünket gazdagítja majd.