Foglaló vagy előleg az ingatlan adásvételekben
A két jogintézmény alapvető különbségei
Amikor ingatlan adásvételi szerződést kötünk, gyakran felmerül a kérdés, hogy célszerű-e foglalót vagy előleget fizetni a vételár részeként. A két fizetési forma között jelentős jogi különbségek vannak, amelyeket érdemes alaposan átgondolni a döntés előtt.
Foglaló szerepe és következményei
A foglaló szigorúbb jogkövetkezményekkel jár, mivel ez egyfajta kárátalányként működik. Ha a vevő hibájából hiúsul meg az adásvétel, elveszíti a foglalót. Ha az eladó miatt nem jön létre az ügylet, kétszeres összeget kell visszafizetnie. A foglaló tipikusan a vételár 10%-a, bár ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
Előleg jellemzői és visszafizetése
Az előleg ezzel szemben minden esetben visszajár a vevőnek, ha az ügylet meghiúsul, függetlenül attól, hogy ki miatt nem jött létre a szerződés. Ezért foglaló vagy előleg választása nagyban függ attól, mennyire vagyunk biztosak az ügylet létrejöttében.
Gyakorlati megfontolások
A szerződésben mindenképpen egyértelműen rögzíteni kell, hogy a felek foglalót vagy előleget kívánnak-e alkalmazni. Ha ez nem derül ki világosan a szerződésből, akkor automatikusan előlegnek minősül az átadott összeg. Különösen fontos ez hitelfelvétel esetén, amikor célszerű külön rendelkezni arról, mi történjen az összeggel, ha a bank elutasítja a hiteligénylést.
Az eladó szempontjából általában a foglaló az előnyösebb, mivel erősebb biztosítékot jelent. A vevőnek viszont az előleg jelenthet nagyobb biztonságot, különösen ha nem teljesen biztos még a vásárlási szándékában vagy külső körülményektől (pl. hitel) függ az ügylet létrejötte.
Az ajándékozási szerződés főbb tudnivalói
Az ajándékozás jogi háttere
A vagyontárgyak ingyenes átruházásának leggyakoribb módja a megfelelően elkészített ajándékozási szerződés megkötése. Ez a dokumentum biztosítja mind az ajándékozó, mind a megajándékozott jogainak védelmét, és hivatalosan rögzíti a tulajdonátruházás tényét. Az ingyenesség miatt különleges szabályok vonatkoznak rá, amelyek eltérnek az adásvételi szerződésektől.
Az ajándékozási szerződés kötelező elemei
Az ajándékozási szerződés elkészítésekor pontosan meg kell határozni az ajándék tárgyát, amely lehet ingó vagy ingatlan vagyon. Fontos része a dokumentumnak az ajándékozó és megajándékozott személyes adatainak rögzítése, valamint az átruházás feltételeinek tisztázása. Ingatlan esetében kötelező az ügyvédi közreműködés és ellenjegyzés.
Visszakövetelési lehetőségek
Az ajándékozási szerződés egyik különleges jellemzője, hogy bizonyos esetekben az ajándék visszakövetelhető. Erre akkor kerülhet sor, ha az ajándékozó létfenntartása kerül veszélybe, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben, vagy ha az ajándékozás alapjául szolgáló feltevés meghiúsul. A visszakövetelés lehetősége azonban időben korlátozott.
Illetékfizetési szabályok
Az ajándékozási szerződés alapján történő vagyonszerzés illetékköteles, kivéve a közeli hozzátartozók közötti ajándékozást. Az illeték mértéke ingatlanok esetében 9%, egyéb vagyontárgyaknál pedig 18%. A 150.000 forint értéket meg nem haladó ingóságok ajándékozása általában illetékmentes, kivéve ha erről hivatalos szerződés készül.
Öröklési vonatkozások
Az ajándékozási szerződésnek jelentős öröklési jogi következményei lehetnek. A törvényes öröklés esetén az örökösök közötti egyenlőség megteremtése érdekében a korábban kapott jelentős értékű ajándékokat figyelembe kell venni az örökrészek kiszámításánál. Ez az úgynevezett osztályra bocsátás kötelezettsége, amely csak a leszármazókra vonatkozik.